Emelkedett koleszterin-tükör egy alattomos veszély az egészségre

Mindenki ismeri a koleszterin fogalmát és legalább egyszer hallott már a jó és rossz koleszterinről. A vészharang általában magas koleszterin érték esetén kondul meg. Aktuális táplálkozási tanácsunkból megtudhatja, mi a koleszterin, mi benne a jó és mi a rossz, és főleg azt, miképpen tudja saját maga befolyásolni koleszterinszintjét.

A koleszterin fontos biológiai membrán, az epesavak, hormonok és a D vitamin kiindulópontja. A szervezet koleszterinje az endogén képződésű és a táplálékkal kívülről bevitt (exogén) koleszterinből áll. A koleszterin legnagyobb részét (napi kb. 1-1,5 grammot) a szervezet maga termeli. Ezen kívül azonban a szervezet állati eredetű élelmiszerekkel napi akár 800 mg koleszterint is felvehet. A vér koleszterinszintjének megítéléséhez a legfontosabb a HDL és az LDL egymáshoz viszonyított aránya.

Az LDL-részecskék koleszterint szállítanak a szervezet sejtjeibe (rossz koleszterin). A szükségtelenné vált koleszterint a HDL-részecskék kötik meg, szállítják vissza a májba, amely lebontja azokat (jó koleszterin).

A magas HDL-érték védő hatású. Ha az LDL-koleszterin többek között a megemelkedett koleszterin szint következtében lerakódik az érfalakra, ezt arterioszklerózisnak nevezzük. A vér túl magas koleszterinszintje a kardiovaszkuláris megbetegedések egyik fő kockázata. A vérkoleszterint befolyásoló legfontosabb tényezőket az alábbiakban részletezzük.


A vérkoleszterin koncentrációját befolyásoló tényezők:

-Táplálkozási zsírok

A szervezetbe bevitt zsírok mennyisége és összetétele jelentősen befolyásolja a vérkoleszterint. Az egyes zsírsavak vérkoleszterinre gyakorolt hatását kutató vizsgálatokból kiderült, hogy a hosszú láncú telített zsírsavak emelik, míg a polién zsírsavak (többszörösen telítetlen zsírsavak) inkább csökkentik a koleszterinszintet.

A kedvező élettani hatás elérése céljából az energia felvétel körülbelül 7%-ánakj többszörösen telítetlen zsírsavakból kell állnia. A telített zsírsavakra az összes energia legfeljebb 10%-os határa érvényes, mivel tudjuk, hogy bizonyos, elsősorban az állati eredetű élelmiszerekben előforduló hosszú láncú telített zsírsavak a táplálékkal felvett koleszterinnél nagyobb mértékben fokozzák a plazma koleszterin koncentrációját.

Ezért javasoljuk a zsíros hús és húsáruk, zsíros sajtfajták, a tojás és a tejszínhab, valamint a kókusz és a pálmamag zsiradékának fogyasztásának csökkentését. Az élelmiszer elkészítéséhez elsősorban olyan alfa-linolénsavakban gazdag növényi olajok felhasználását javasoljuk, mint a dió-, a repce-, és szójaolaj, melyeket kiegészíthet az egyszerű telítetlen zsírsavakban gazdag olivaolaj fogyasztása. A tengeri halakban található omega 3 zsírsavak csökkentik a triglicerid szintet és befolyásolják a vér áramlási tulajdonságait.

-Fitoszterinek

A zsírban gazdag növényi részekben, például csírákban, magokban és diókban előforduló fitoszterinek a teljes koleszterinszint csökkentésével, és az LDL-koleszterin mérséklésével csökkentett koleszterin felvételt tesznek lehetővé (lásd a 2007 márciusi táplálkozási tanács a másodlagos növényi anyagokról).

-A táplálék szénhidrátjai

A legújabb vizsgálatok igazolják az elsősorban gyümölcsökben, zöldségekben, zabban, árpában és hüvelyes növényekben előforduló olyan oldható ballasztanyagok mint a pektin, guar, pszilium vérkoleszterin szintre gyakorolt pozitív hatásait. Ezek megkötik az epesavakat és meggátolják ezek felszívódását a bélből. A szervezetnek így újra létre kell hozni ezeket, amihez koleszterin szükséges.

-Genetika

A szérum-koleszterintartalmat genetikai tényezők is meghatározzák, illetve befolyásolják.

-Hormonok

A pajzsmirigy hormonok csökkentik a vérben lévő plazmalipideket. A nemi hormonok is szerepet játszanak, mivel a férfiak és a nők vérének koleszterin-koncentrációja különböző. A menopauza után nő a vér koleszterin tartalma.

-Fizikai tevékenység

Egy felmérés szerint a 30 és 49 év között finn üzletemberek vérében található koleszterin mennyisége függ mozgékonyságuktól, illetve oxigénfelvételüktől. A kevés fizikai mozgást végző férfiaknál ez az érték 300 mg/dl körül volt, míg a fizikai aktivitást kifejtők körében ez az érték 30-40 mg/dl-rel alacsonyabb volt.

A koronária megbetegedések kockázatának csökkentése érdekében törekedni kell a teljes értékű, ballasztanyagokban, valamint gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű termékekben gazdag táplálkozásra, a mérsékelt, a napi energiabevitel 30%-át kitevő zsírbevitelre. A napi étkezéssel bevitt koleszterin mennyiségének 300 mg alatt kell maradnia, és az energia felvételnek nem szabad meghaladnia az energia leadást mértékét. Az utóbbihoz hozzájárulhat a fokozott testi aktivitás.

Kiváló antiarterioszklerotikus hatása miatt hetente legalább egyszer tengeri halat kell fogyasztanunk.

Az egészséges táplálkozásról szóló további tájékoztatás céljából ajánljuk a Magyar Táplálkozástudományi Társaság honlapját: www.mttt.hu


Mag Gerda Reimann-Dorninger
táplálkozástudományi munkatárs

Kiemelt

Hol kapható

Hol kapható

Tovább »

Kornspitz<sup>®</sup> snack (receptek)

Kornspitz® snack (receptek)

Tovább »

Egyéb termékek

Egyéb termékek

Tovább »

MammaMiaLight cipóUltra Light buciAvena Fitt Zabos cipóAlpok kenyereSzüreti tönkölyvekniBiblia kenyér<sup>®</sup>KornspitzPurPur